A családterápiás szemlélet alapvetése a rendszerben gondolkodás. Minden család önálló rendszerként működik, a saját szabályaival, határaival, szokásaival és meggyőződéseivel. A családtagok kölcsönösen függnek egymástól, bármelyikük fejlődése, változása vagy elakadása hatással van a többi családtagra is. A családi működésben való nehézségek, elakadások megjelenhetnek valamelyik családtagnál tünet formájában, ilyen esetekben is elősegítheti a családterápia a javulást.
A család- és párterápiában azt vizsgáljuk meg közösen, hogyan működik a család vagy a pár rendszere, mik a jellegzetes ismétlődések, rögzült megoldások, visszatérő problémák. A helyzetek megértésében gyakran a “mit” helyett a “hogyan” a fontosabb, vagyis a folyamatokat igyekszünk feltárni, szem előtt tartva azt, hogy a folyamatokban mindig több szereplő vesz részt. Éppen ezért, változást is úgy tudunk elérni, ha a rendszerben jön létre változás, amihez a családtagok együttműködése szükséges.
A család- és párterápiás folyamatokban a származási családból hozott minták feltárása és felismerése, illetve a fennálló kapcsolódásokban megjelenő interakciók, viselkedési és kommunikációs mintázatok megértése egyaránt fontos szerepet játszhatnak.
A család- és párterápiát kizárólag megfelelő módszerspecifikus végzettséggel jogosultak szakemberek végezni, elsősorban kettős vezetéssel, vagyis egyidejűleg két terapeuta közös részvételével.
Milyen esetekben ajánlunk családterápiát?
» a családban megjelenő konfliktusok, elakadások esetén;
» amennyiben egy tünet mögött a család működésének zavara valószínűsíthető;
» megerőltető, új helyzetek a család életében.
Milyen esetekben javaslunk párterápiát?
» ha a pár intimitásában zavar, elakadás, eltávolodás jelenik meg;
» ha új kihívásokhoz, életkörülményekhez kell együtt alkalmazkodni;
» ha egy nagyobb közös döntés (összeköltözés, gyerekvállalás stb.) előkészítésére van szükség.
